Gálvölgyi János elmesélte, mennyire másként élt német kollégája a szinkronmunkából

Gálvölgyi János egy régi találkozás történetével érzékeltette, mennyire eltérő lehet a színészek anyagi helyzete országonként. Az Én és a pénz című YouTube-műsorban felidézte, hogy a Derrick két német főszereplőjének magyar hangjaként Szabó Ottóval együtt szerepelt egy televíziós főzőműsorban Horst Tapperttel és Fritz Wepperrel. A forgatás után Wepper néhány napot Magyarországon töltött, és megkérdezte Gálvölgyit, van-e kedve másnap lovagolni. A magyar színész visszakérdezett, hol tudnának ezt megtenni, mire német kollégája arról érdeklődött, vajon Gálvölgyinek nincsenek-e saját lovai. Amikor kiderült, hogy lovai és kastélya sincs, Wepper azt is megkérdezte, jól megél-e legalább a szinkronizálásból. Gálvölgyi elmondása szerint azt felelte, hogy a szinkron mellett színházban játszik és televíziózik is. Wepper erre meglepődve kérdezte, hogy ezt engedi-e a szakszervezet. A színész úgy emlékezett, német vendégeiknek egy Gundelből vagy más étteremből hozott ételt tálaltak, miközben ő és Szabó Ottó szalámis zsemlét ettek. A jelenet számára jól megmutatta, mekkora anyagi különbség lehetett közte és a német kollégája között. A műsorban arról is beszélt, hogy szerinte más életszínvonalon élhetett volna, ha ugyanilyen pályát Németországban vagy Ausztriában fut be. Hozzátette, nem szokott előre meghatározott fellépti díjat kérni: inkább azt kérdezi meg a szervezőktől, mennyit tudnak fizetni. Elmondása szerint sosem a pénz volt az elsődleges szempontja, amikor munkát vállalt.